1. Az anyaga
A szövetet 4 tulajdonsággal lehet jellemezni: az összetételével, a szövés sűrűségével, a tömegével és a kopásállóságával. A minőségi öltöny anyaga puha tapintású gyapjú vagy kasmír, amelyeket selyem, len, mohair vagy pamut egészíthet ki. A nagy szövetgyártó cégek innovációi folytán lehetővé vált olyan anyagok gyártása, amelyek a legkülönlegesebb elvárásoknak is megfelelnek. Így ma már például kaphatók kifejezetten utazásra kifejlesztett gyűrődésmentes légáteresztő és vízlepergető szövetek is.
A szövés sűrűségét egy számmal szokás jelölni, ami azt mutatja, hogy hány szál található 1 cm2 anyagban. A minőségi anyag esetében a 100 (jelölése 100s) a minimális elvárás. A harmadik szám az szövet tömegét jellemzi. Nyári ruházat estében nem ajánlott 300 gramm feletti szövetet választani, 4 évszakos viselet esetében pedig 300 alattit. A 370-380 gramm tömeg felett már kimondott téli viseletnek tekinthető a szövet.
A kopásállóság azt jelzi, hogy a tartós használat következtében milyen mértékben és mennyi idő alatt károsodik súlyosan a szövet szála. Ez a tulajdonság meghatározza a felhasználási lehetőségeket. Ennek megfelelően más szövet alkalmas ritkán viselt, alkalmi öltözet és más egy napi szinten hordott, nagy igénybevételnek kitett darab készítésére.
2. A szabása
Az öltöny szabása már önmagában is árulkodó. A minőségi daraboknak van egy jól látható esése, tartása. Egy méretre készült darab esetében természetesen ez a tulajdonos alakjához igazodik, kiemelve annak erősségeit és részben eltakarva, kozmetikázva a problémásabb területeket. Ugyanakkor a konfekció darabok között is hatalmas különbségek vannak és ez már egy próbababán is jól látszik. Az öltönynek fontos, hogy legyen egy kellemes esése, íve. A szabásról árulkodik a kor és a divat is. Egy századfordulós vagy 30-as évekbeli öltönyt ma szívesebben felhúzna egy férfi, mint a 80-as vagy 90-es évekre jellemző lezser, bő, sehogy sem álló, lógó öltönyeit.
3. A tűzése
A minőségi öltönyök egy része esetében az anyag széle a gallérnál és az öltöny peremén tűzve van, azaz láthatóak a finom kézi varrás öltései. Manapság ezt próbálják géppel utánozni, azonban az jóval kevésbé finom. Néhány esetben a tűzés – a megrendelő kérésére elmarad – ám a varrások minősége az öltések egyenletessége megfigyelhető. Ez leginkább a gomblyukaknál megfigyelhető, amennyiben a gomblyuk kézzel készült.
4. A mandzsettája
A mandzsettára a gombok két módon kerülhetnek, rávarrással illetve oly módon, hogy az ujjrész kigombolható marad. A kigombolható mandzsetta nem alapelvárás, ennek hiányában is lehet egy öltöny minőségi ám a kigombolhatóság egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy jó minőségű darabról van szó. A konfekcióöltönyök esetében ez nagyon-nagyon ritkán fordul elő, a mandzsettán lévő gombok szinte sosem gombolhatóak. Azon zakókon ahol a mandzsetta gombolható, úgy az igazán kifinomult megjelenés érdekében a mandzsetta utolsó (ujj végéhez legközelebb eső) gombját illendő kigombolni. Helyenként ezt más színű cérnával is varrják. A mandzsetta kidolgozásának aprólékossága jelzésértékű az öltöny minőségét illetően – akkor is ha nem gombolható az ujja.
5. Az illesztések pontossága
Egy mintás anyag esetében (csíkos, kockás) az illesztéseknek tökéletesnek kell lenniük, a csík a csíkkal a kocka a kockával találkozik az összes illesztési ponton (zsebek, ujj, öltöny eleje és háta, stb.) mi több, az anyag tökéletesen szimmetrikusan van elrendezve.
6. A bélés kidolgozottsága
Igen, az öltöny belseje is árulkodó. A gyatra minőségű – különösen a félig elkészített, vagy bélés nélküli – öltönyök alacsonyabb minőségűek. Kivételt csak a kifejezetten bélés nélkül rendelt laza nyári sportzakók képeznek. A finom, selyemből készült bélés, a paszpartu, a belső zsebek sokat elmondanak a darab minőségéről.
7. Hasíték
A legtöbb minőségi öltöny oldalt vagy hátul középen hasítékkal rendelkezik. Mindkét esetben az a feladata, hogy szebb esése legyen a zakónak és karcsúsítsa viselőjét.
8. Gallér
A gallér adja meg a zakó divatos v. ódivatú jellegét, szem előtt van, így annak kidolgozása látványos. A gallér formája, keménysége és kidolgozottsága is különböző. A galléron szélessége illetve keskenysége, a gallérkivágás elhelyezkedése, formája és szöge, a galléron lévő gomblyuk minősége árulkodó. Lehet hegyes (spicc) fazon vagy hagyományos kivágott fazon. Régebben keményebb gallérok voltak divatban, most is lehet a divatban találkozni velük, ugyanis a zakó fazonban kezd visszatérni a 30-as évek.
Manapság inkább a puhább könnyedebb gallérok (és zakók) a jellemzőek. Árulkodó, hogy található-e a galléron kézzel varrott elem, vagy sportzakóknál dísztűzés. Érdemes megfigyelni, hogy milyen hosszan kivágott, magasan vagy mélyen gombolódik-e. Arányosak-e a gomblyukak távolságai a zakó méretéhez, a gallér hosszához, szélességéhez, mélységéhez vagy magasságához képest.
9. Bőségtartalék
Az öltönyben szükséges bőségtartaléknak lennie. A méretre készült öltönyben a tulajdonos alakjához mérten van bőségtartalék. Ez azért szükséges, mert így ha változik a tulajdonos mérete, akkor az öltönyt hozzá lehet igazítani. A konfekció darabokban általában jóval kevesebb a bőségtartalék, hiszen nagy tételben ezen is próbálnak a gyártók spórolni, bár valamennyinek a szabás technológiája miatt muszáj benne lennie. Alacsonyabb minőségű öltönyökben ez kevés, a magasabb minőségűekben ez általában picivel több, de igazából csak a nadrágokban szokott lenni. A méretre készített daraboknál a szabó számol a bőségtartalékkal, ami később egy méretváltozásnál elengedhetetlen feltétel.
10. Gombok
A minőségi öltönyön, minőségi gombok vannak. A gombok megegyező színűek és méretűek. A minőségi gomb szép egyenletes felületű, matt vagy selyemfényű, nem hivalkodó, kivéve klubzakó esetében, amelyen aranyozott gombok is lehetnek. A gombok egyenlő távolságra vannak egymástól, ami különösen a mandzsettán jól látható. Az elegánsabb darabokon a gombok a mandzsettán összeérnek, akár egymásra is lóghatnak vagy nagyon szűk rés van közöttük.
